Remek hirdetőfelület-használat! Kíváncsiskodva, kicsit fontoskodva emeli ki a fejét a közlemény: hahó, itt vagyok! Gábriel alatt néhány méterrel még van hová parkolnotok!
Ez a cikk eredetileg a Mérce.hu-n jelent meg.
Eszembe jut róla homályosan egy apró adat: a marhavagonokban szállított (értsd: deportált) emberek menetdíjára a német vasút csoportos kedvezményt biztosított a náci német államnak.
Hogy véletlenül sikerült így, vagy szándékosan építik körbe ezt a kéregparkoló-hirdetőtáblát, tulajdonképpen mindegy. Bátran nevezhetjük a mélygarázsokat a huszonegyedik századi budapesti várospolitika legfontosabb szimbólumainak. Számtalan fasor, piac, műemléki ház és házsor kiirtását találták már indokoltnak városvezetők annak érdekében, hogy helyükre, helyük alá a városi létezés alapvetését: mélygarázst létesítsenek.
Hogy a mélygarázs-üzemeltetőnek nem derogál a kis táblájával kibukkanni egy ilyen emlékműből – horribile dictu: bárminemű emlékműből kibukkanni -, az róla is sokat elmond.